Bőrös karaj sörben sütve

Elvi kérdés nálam, hogy malacot nem ! De egy fiatal sertés, az már más kategória, pláne hogy csak egy darabja került haza, méghozzá egy szép bőrös karaj. Egyértelműen férfikezet igényelt, ezért nem is volt vita tárgya, ki fogja elkészíteni.... és természetes velejáróként a bejegyzést is megírni ☺ Férfimunka rovatunk következik:

Hozzávalók:

1 bőrös fiatal sertés karaj csont nélkül, kb 1 kg

frissen őrölt feketebors, kömény, koriander a száraz páchoz

5 -  6 gerezd fokhagyma

3 – 4  babérlevél

10 – 15 szem összezúzott boróka bogyó

10 – 15 szem összevágott kapribogyó

1 kis ágacska rozmaring

½ liter dobozos világos sör + egy kevés méz

só

„Ha a piacon járva kedvenc hentesed pultjából egy szép, kicsontozott bőrös karaj (nem malac, nevezzük inkább ifjú sertésnek!) csápol feléd nyugodtan csábulj el; érdemes! A zsákmányt otthon - a bőrös rész kivételével – szórd meg bőségesen őrölt borssal, köménnyel és koriander maggal, majd tedd a normál hűtő leghidegebb részére egy napra, hogy legyen ideje magába szívni az ízeket.

A tett reggelén vedd ki, a bőr kivételével sózd körbe és ha egy kicsit már felmelegedett a bőrt ügyesen kockázd be kb. 1,5 cm-ként (olyan sűrűn, ahogyan később szeletelni fogod): csak azt vágd át, a húst ne! A legélesebb kést válaszd, de ha el tudod csaklizni párod sniccerét még jobb! A vékonyan kizsírozott tepsibe tedd a húst bőrével felfelé, tény mellé 5-6 gerezd fokit, 3-4 babérlevelet, 10-15 szem összezúzott boróka bogyót és ugyan ennyi nagyjából összevágott kapri bogyót, esetleg egy rozmaring ágacskát, majd öntsd nyakon kb. 3 dl. világos sörrel. 

A 200 C fokra előmelegített sütőben fólia vagy fedő alatt süsd kb. 1 órát, majd fedő nélkül még egy felet, hogy a bőr szép piros, ropogós legyen. Fontos; sütés közben negyedóránként érdemes egy kis sörrel megkenni a bőrt, amikor már fedő nélkül sütöd, akkor egy kevés mézzel ízesített sört használj. A végeredmény tetszeni fog a családnak; jól kiegészíti egymást a sós, a kapritól egy kicsit savanykás, a sörtől picit kesernyés íz, a méz pedig hab a tortán!
Krumpli pürét ettünk hozzá, amit meglocsoltunk a visszamaradt és átszűrt szafttal.”