2017. február 1.

Ricotta vagy túrófánk vérnaranccsal

A két lehetőség közül most az elsőre esett a választásom, mert ez volt éppen itthon. De ez a recept túróval is működőképes. Nem az a klasszikus fánk műfaj, bár ha jól sikerül (és miért ne sikerülne jól? ) kívül ropogósra pirul, belül pihe-puha. Szalagja azonban nincs ☺


Hozzávalók:

25 dkg ricotta (túróból a kevésbé rücskös és száraz felel meg ehhez inkább)
kb. 10 dkg liszt keverék (finomliszt és rétesliszt fele-fele arányban)
½ mokkáskanál só
½ sütőpor
1 púpozott evőkanál porcukor
1 egész tojás
1 teáskanál vanilia kivonat
1 citrom reszelt héja

narancslekvár + friss vérnarancs + egy kevés narancslikőr vagy Limoncello

A lekvárt már jóval előbb összekevertem egy vérnarancs kifacsart levével és egy kevés Limoncelloval. A másik vérnarancsot csak evéskor szeleteltem fel.


A fánkhoz a tojást a porcukorral, vanilia kivonattal és a citromhéjjal kézi habverővel összekevertem, hozzátettem a ricottát és azzal is átkevertem. A lisztekbe belekevertem a sót és a sütőport, majd az egészet már csak fa lapáttal hozzá adagoltam az előző keverékhez. Puha, de összenyomható tészta állaga lett (a tálban gombóccá formázva úgy marad, nem folyik szét). A liszt mennyisége függ a ricotta vagy túró állagától természetesen. És ami fontos.... pihentettem egy ½ órát, így a lisztnek volt ideje kicsit megdagadni.


Ezután már csak felhevítettem a sertészsírt egy lábasban. A fánk tésztáját kis méretű (kb. 3 cm-es) fagyis kanállal egy deszkára adagoltam. 18 darab lett belőle, melyeket 2 részletben közepes lángon, többször forgatva kisütöttem. Sütés előtt nedves kézzel még lehet a kis golyócskákon gömbölyíteni.



Törlőpapírra szedtem őket, hogy lecsöpögjön a felesleges zsír. Egy kevés porcukorral is meghinthetjük a tálaláshoz, de jelen esetben a lekvár nagyon édes volt, így az nem hiányzott. Éppen csak egy kevés díszítés gyanánt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése